Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Sumér képes leírás - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu
részletek »

Sumér - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: mitologia.tlap.hu » Sumér
Keresés
Találatok száma - 3 db
Gilgames-eposz - Aki a mélységet látta

Gilgames-eposz - Aki a mélységet látta

Gilgames-eposz (modern cím), Sa naqba imuru" (Aki a mélységet látta..., sumer cím), sumer-akkád mitológiai eposz. Az ókori keleti költészet legterjedelmesebb és legnagyobb művészi értékkel bíró eposza. Az akkád eposz a sumer Gilgames-ciklus (Gilgames és Agga, Gilgames és Huwawa, Gilgames és az égi bika, Gilgames, Enkidu és az alvilág, Gilgames halála) alapján készült. Az akkád nyelvű Gilgames-eposz már legkorábbi formájában is egyetlen költő alkotásának tűnik. A későbbi változatok ehhez rengeteget hozzátettek, így a Kr. e. I. évezred derekára a Gilgames-eposz sok tekintetben a mezopotámiai mitológia foglalatává vált. Az eposznak ma négy változata ismeretes. Gilgames neve először istenként jelenik meg egy i. e. 26. századi jegyzékben, és a következő évszázadokban különféle gazdasági-könyvelési okmányokban szerepel a neki bemutatott áldozatok tétele is. Ennek okán sokáig úgy tartották, hogy Gilgames nem történeti személy, hanem istenség volt. Ezzel szemben valószínű, hogy a korai jegyzékekben szereplő áldozatok nem mások, mint az elhunyt uralkodónak járó halotti áldozatok, tehát valószínűsíthető, hogy Gilgames egy valóban létező sumér király volt (Urukban)...

Különböző népek mondái a Vízözönről

Különböző népek mondái a Vízözönről

Csaknem minden nép őstörténete a mesék, a mondák és mítoszok cso­dálatos világába vezet. A népek nemcsak a saját eredetüket, hanem leg­többször a világ teremtését és az első emberpár megjelenését is a Föl­dön elmesélik mondáikban és mítoszaikban. Ezek a mitológiai múltba visszatekintő elbeszélések rendszerint megegyeznek abban, hogy a világ teremtése után az emberek bőségben, egyetértésben, boldog állapotban éltek. A Szent Biblia arról beszél, hogy a Paradicsomban az első emberpár Ádám és Éva minden fáradság és küzdelem nélkül szerezték meg az önfenntartásukhoz szükséges élelmet, nem ismerték a félelmet, a fájdalmat és a szenvedést. Létük örömben, egyetértésben és boldogságban folyt. Ovi­dius Publius Faso Róma fénykorában, Augustus Császár uralkodása idején élő nagy költő, a Metamorphoses című költeményében az emberiség első korszakát aranykornak nevezi. Ezen boldog időszakban az emberiség nem ismerte a bírót, és törvé­nyek nélkül önszántából az igazságot szolgálta. Kínaiak is megemlékez­nek egy aranykorról. Shih Ching az Énekek könyvében írja meg azt a bol­dog korszakot, amikor az emberek az aranykorban éltek. A hinduk tana is egy boldog előkorról számol be...

Mitológia - A Gilgames eposzról

Mitológia - A Gilgames eposzról

A Gilgames eposznak több változata is fennmaradt. A legkorábbi kiadás az Akkád birodalom időszakára esik, i.e. II. évezred végére tehető. Az Óbabiloni korban (i.e. 2015 - i.e. 1250) dolgozták át terjedelmes eposszá. A legkorábbi akkád nyelvű óbabiloni változat hét töredékből áll, újasszír válozata (ez a legismertebb) 12 táblás, de a Hettita és Hurrita Birodalomban is találtak Gilgames tábla töredékeket. Láthatjuk, hogy a Gilgames egész Mezopotámiában általánosan elterjedt és rendkívül népszerű eposz volt. Gilgames legendáját rövidebb-hosszabb sumér epikus költeményekből, kiseposzokból, - valószínűleg szóbeli elbeszélések alapján (is) - gyúrták egységes egészbe akkád nyelven. A kiseposzok: pl. Bilgames és az Égi bika, Bilgames az Alvilágba, Bilgames, Enkidu és az Alvilág, Bilgames és a fűzfa, Bilgames halála. Gilgames alakja és tettei mögött ott húzódik Bilgames mitikus alakja. Gilgames neve szerepel a Királylistán, Uruk királya volt, valóban sumér dinasztiából származott, amennyiben valóban a Királylista szerinti i.e. 2600 körül uralkodott. i.e. II. évezred elejéről maradt fenn egy királyfelirat, mely az uruki falat Gilgames alkotásának mondja.

Tuti menü