Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mitológiáról általában képes leírás - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu
részletek »

Mitológiáról általában - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: mitologia.tlap.hu » Mitológiáról általában
Keresés
Találatok száma - 8 db
A Biblia és a mitológia

A Biblia és a mitológia

A legtöbben tudjátok rólam, hogy imádom a mitológiát. Hősök, szörnyek, istenek, kalandok, varázslatok. Mi másra vágyhatna egy élénk fantáziával rendelkező fiatal? Régen anyámék pár meséskönyvvel kisgyerekként, illetve az "Egyiptomi mitológia" című könyvvel megajándékoztak karácsonyra, amit aztán véletlenül megvett Kaland-Játék-Kockázat sorozat lapozgatós könyvei követtek 7-8 éves koromban, így aztán a Titán világát a későbbi keresztelés után a Biblia követte. Közben a gimnáziumban egyenes út vezetett a szerepjátékok világába, ahol sikerült a képzeletem segítségével más világokba kalandozni, aminek aztán a szerepét a kedvenc és azóta is virágzó csillagkapu világa folytatott. Ám úgy tűnik, hogy régen, a tévék és internet nélkül élő emberek is megtalálták a szórakozás ezen módját, hiszen meg kellett magyarázniuk a körülöttük zajló természeti eseményeket. Így született az emberiség kultúrájának bölcsője, a mitológia. Mindig is imádtam az egyiptomi, a görög és a skandináv mitológia szereplőit. Az érdeklődésem ékes bizonyítéka itt található, amelyet azóta számos weboldalon láttam már viszont.

A Biblia és a mitológia II.

A Biblia és a mitológia II.

Igaz, hogy a mítoszok közül néhány csak kitalált, de mások viszont tényeken alapulnak. Vegyük például azokat a világszerte megtalálható mítoszokat és legendákat, amelyeknek eredete a világméretű Vízözönre vezethető vissza, ami valóban megtörtént, s amiről a Biblia is beszámol. Az egyik ok, amiért érdemes behatóan tanulmányozni a mítoszokat az, hogy olyan hitnézeteknek és szertartásoknak az alapját képezik, amelyek még ma is megtalálhatók a vallásokban. A halhatatlan lélekbe vetett hitet például nyomon követhetjük az ősi asszír-babiloni mítoszoktól az egyiptomi, a görög és a római mitológián keresztül egészen a kereszténységig, ahol is a teológia egyik alaptanításává vált. A mítoszok arról tanúskodnak, hogy az ősi időkben az emberek isteneket kerestek és az élet értelmét kutatták. Ha közelebbről megvizsgáljuk a mítoszokat, megállapíthatjuk, hogy bizonyos dolgok mint közös szálak, mindig visszatérnek: a teremtés, a Vízözön, a hamis istenek és félistenek, a lélek halhatatlansága és a napimádat. Teremtésmítoszok Nagyon sok teremtésmítosz létezik, de mindegyikből hiányzik a bibliai teremtésbeszámoló egyszerű logikája (1Mózes 1, 2 fejezet).

A kereszt mint életfa

A kereszt mint életfa

A szepességi Zsegra középkori templomában csodálatos falképek láthatók.2 A közel hétszáz esztendeig későbbi átfestések rétegei alatt rejtőző -és így általuk szerencsésen megőrzött- képek több szempontból is különleges alkotások. Elsősorban persze azért, mert egyátalán megmaradtak, hiszen a XVI. század első feléből nagyon kevés festett falkép ismeretes, másrészt pedig a szokásostól eltérő ábrázolásmód miatt is. A Jézus életének állomásait bemutató képek teli-tele vannak szimbólumokkal, allegórikus alakokkal, sokkalta mélyebb -pontosabban magasabb- értelmet adva az ábrázolt jeleneteknek, mint azt első látásra gondolnánk. Közülük is a megfeszített Krisztus képét tartom a legizgalmasabbnak, s a továbbiakban az ezzel kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani az olvasóval. A nagyjából négyzet alakú, széles szalaggal keretezett, vörösesbarna hátterű kép leghangsúlyosabb eleme a középen -nincs jobb szó rá- tornyosuló keresztfa, amely mint valamiféle középtengely szinte kettészeli a képet. Nemcsak mérete, hanem formája és rendeltetése is figyelemre méltó. Szembetűnő, hogy Krisztus egy stilizált, de valóságos fán függ, s rövid magyarázat után az is belátható, hogy e fa sokkal inkább...

Ezotéria magazin hírek
Az új kínai holdújévhez új szerelmi horoszkóp, mely utat mutat 2014-ben párkapcsolatodban
Az új kínai holdújévhez új szerelmi... Még pár óra és elkezdődik a Ló éve. A kínai holdújév alkalmával szerelmi horoszkópot állítottunk össze, melynek időzítése nem is lehetne aktuálisabb. Sokan ismerik és hisznek a kínai horoszkópokban, melyek még a kételkedőknek is nyújtanak sok-sok értékes, megfontolandó útmutatást párkapcsolatukhoz. Patkány: A Patkány típus ebben az évben több kalandot tudhat...
Angyal tanfolyam története 2013 március 15
Angyal tanfolyam története 2013 március 15 A leírt történettel szeretném bemutatni, hogy aminek létre kell jönnie, az milyen...
A Dalai láma Prágában: az imádság nagyon fontos dolog, de a világ számára a tettek fontosabbak
A Dalai láma Prágában: az imádság... A dalai láma szerint a 20. század a vérontás és az erőszak százada volt. Az új...
A tavaszi napéjegyenlőség mitológiája

A tavaszi napéjegyenlőség mitológiája

A szűz Istennő és az ifjú Isten első találkozása, szerelemre gyulladása és mindjárt első egyesülésük ideje is, amikor az Istennő rögtön meg is fogan, számoljuk csak utána: éppen kilenc hónap múlva születik meg az Istengyermek, Yule idején. (Az isteni szerelmespár majd csak Beltane idején üli menyegzőjét, ennyit a házasság előtti szexről...;-) Egyiptom Mielő tt a Húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe lett, a pogány népek a tavaszi napéjegyenlőséget ünnepelték: a fény újjászületését, uralomra kerülését, amit isteneik szimbolizáltak. Már az egyiptomi mitológiában is megjelenik, Isis és Osiris mítoszában. Az isteni pár békében és jólétben uralkodott birodalmában. Seth azonban irigységből megölte testvérbátyját, Osirist. Testét feldarabolta és szerteszét szórta a világban. Isis szíve majd meghasadt a gyásztól, összeszedte Osiris szétszórt testrészeit és elvitte Anubishoz, az alvilág sakálfejű istenéhez, aki új életre keltette Osirist. Isis és Osiris újra egyesültek, így fogant meg az isteni napgyermek, Horus. Így támadt fény a sötétségből.

Apollodórosz: Mitológia

Apollodórosz: Mitológia

1. Kezdetben Uranosz volt az egész világ ura. Feleségül vette Gét, és először a százkezűeket, Briareószt, Güészt és Kottoszt nemzette vele: irdatlan termetűek voltak és mérhetetlenül erősek, s valamennyiüknek száz keze és ötven feje nőtt. 2. Őutánuk a küklópszokat: Argészt, Szteropészt és Brontészt szülte neki Gé; ezek mindegyikének csupán egyetlen szeme volt a homlokán. Őket azonban Uranosz összekötözte és a Tartaroszba hajította (a Tartarosz a Hadészban van, olyan sötét, mint az Erebosz, és ugyanannyira van a földtől, mint a föld az égtől). 3. Ezután ismét fiakat nemzett Gével, a titánokat: Ókeanoszt, Koioszt, Hüperiónt, Kreioszt, Iapetoszt és Kronoszt, aki mind közül a legifjabb. És leányokat is nemzett, akiket titaniszoknak neveznek: Téthüszt, Rheát, Themiszt, Mnémoszünét, Phoibét, Diónét és Theiát. 4. Haragudott Gé Uranoszra, amiért fiait a Tartaroszba vetette, ezért a titánokat apjuk ellen uszította, Kronosznak pedig még egy gyémántsarlót is adott. A titánok, Ókeanosz kivételével, rá is rontottak Uranoszra, Kronosz pedig levágta apja szemérmét és a tengerbe hajította. A kiömlő vér cseppjeiből lettek az erinnüszök: Aléktó, Tisziphoné és Megaira.

Hirdetés
Az állatövi csillagképek mitológiája

Az állatövi csillagképek mitológiája

KOS: (Latin neve: Aries) A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A Felhő asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elűzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnőjétől, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán.

Meghaló és feltámadó

Meghaló és feltámadó

Platón dialógusaiban gyakran ad egy-egy mítoszt valamelyik szereplő szájába, néha az ismert görög mítoszok valamelyikét, ám jóval többször olyan messziről származó és szövevényes történetet, amelyről lerí, hogy vagy ő koholta, vagy az eredeti elbeszélést jórészt saját szája íze szerint alakította át. E mítoszok célja, mint Catalin Partenie írja az Oxford World's Classics sorozat számára készített 2004-es válogatásában, egyfelől az volt, hogy nagy lélegzetű történelmi, filozófiai, politikai, természettudományos koncepciókat a lakomákon megszokott mesemondás műfajához igazítva, s egyszersmind a hagyomány tekintélyével szentesítve adjanak elő, másfelől pedig az, hogy a példabeszédekhez hasonlóan közvetett, rejtett, s ezért elgondolkodtatóbb formában mutassanak be valamilyen igazságot. A legismertebb közöttük természetesen Atlantisz Egyiptomból eredeztetett legendája a Timaiosz-ban, de ilyen a kettévágott androgünök vagy a lídiai Gyges láthatatlanná tevő gyűrűjének Tolkient is megihlető története is az Állam-ban. Az Állam-ban adja elő Szókratész a pamphüliai Ér látomását is, aki csatában esik el, de a halotti máglyán magához tér, s elbeszéli, mit látott a túlvilágon: a földi életből...

Mitológia - Mítoszok, mondák és legendák

Mitológia - Mítoszok, mondák és legendák

A gazdagon illusztrált különleges kötet bemutatja a klasszikus görög és római, a kelta, a germán és ír mitológiát, az Artúr-mondakört, az egyiptomi és afrikai hitvilágot, a közel- és távol-keleti isteneket, az amerikai indiánok, az ausztrál és polinéz őslakosok természetfelfogását és ősi hiedelmeit.

Tuti menü