Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mitológia - mesék, mondák, legendák linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Mitológia - mesék, mondák, legendák képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: mitologia.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 106 db
 Platón leírása Atlantiszról

Platón leírása Atlantiszról

I. TIMAIOSZ: Mint aki hosszú után végre megpihen, oly örömmel szabadulok meg előadásom szerencsés lebonyolítása pillanatában, Szókratész. Ahhoz az istenhez pedig, aki a valóságban már réges-régen, fejtegetéseinkben azonban csak az imént jött létre, könyörgéssel fordulok, hogy adja meg fennmaradását azoknak a szavaimnak, amelyek megfelelőek, ha ellenben eegyetsmást akaratlanul a dallamtól eltérően mondtunk, mérje ránk az illő büntetést. A méltó büntetés pedig az, ha azt, aki hamisan énekel, tisztán éneklővé teszik. Hogy tehát a jövőben helyesen szólhassunk az istenek születéséről, könyörgünk, adja nekünk orvosságul a legtökéletesebb és legjobb orvosságot: a tudást. Most pedig könyörgésünk elhangzása után - ahogy megállapodtunk - Kritiasznak adjuk át a szót. KRITIASZ: Átveszem a szót, Timaiosz, de miként beszéded elején te is elnézést kértél, mert nagy dolgokról kell szólnod, úgy kérem ezt én is tőletek, sőt mondanivalómat illetőleg még annál is nagyobb elnézést remélek. Jól tudom, hogy a kérésem szerénytelen, és a kelleténél nyersebben is fogom előadni, de mégis elő kell adnom.

 Tolték, maja, kicse és azték istenek

Tolték, maja, kicse és azték istenek

Mezo-Amerikában a 7. században megjelennek a toltékok. A Mexikóiak története rajzaik alapján című ismeretlen szerző által a 16. században írott spanyol krónika nyelvű krónika szerint a toltékok főistene Tonakatekuhtli és felesége Tonakasziuatl. Volt nekik négy fiúk: a vörös Teszkatlipoka, a fekete Teszkatlipoka, Kecalkoatl ás Vicilopocstli. E négy fiút a négy égtájjal - kelettel, északkal, nyugattal és déllel - azonosították. A mítoszok szerint Kecalkoatl és Teszkatlipoka lehozta az égből Tlaltekutli földistennőt, aki "minden ízében telis-tele volt fejekkel és szájakkal, s úgy harapott velük, mint egy vadállat és mielőtt ők alászálltak volna, már volt víz, amelyet nem tudni ki teremtett" (A. Teve : Mexikó története). Az istennőből földet, hajából fákat, virágokat és füvet, szeméből kutakat, forrásokat, barlangokat, szájából folyókat és nagy barlangokat, orrából völgyeket, vállából hegyeket csináltak. A föld teremtése után 600 évvel megteremtették a tüzet és a Napnak a felét, azután Kecalkoatl és Vicilopocstli isten rendeletére emberpárt teremtettek. A férfinak megparancsolták, hogy szántson, az asszonynak, hogy fonjon és szőjön.

A babiloni zikkurát

A babiloni zikkurát

I.e. 3000 körül a Tigris és az Eufrátesz déli közének egy teljesen kopár, hordalékos síkságán jött létre az emberiség egyik első kultúrája, Mezopotámia. A föld és az ég hierarchiájának szimbolikus kifejezésére a káldeus uralkodók gondolták ki a lépcsőzetes építésű toronytemplomot, a zikkurátot. Hét szintje hét szférát, hét beavatást és hét tudásszintet jelentett. Mi is a zikkurát? A zikkurát egy sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély. A zikkurát formájában és funkciójában rokona a maja piramisoknak, amelyek szintén templomok voltak, nem úgy, mint az egyiptomi piramisok, amelyek temetkezési helyként szolgáltak. Úgy tartották, hogy az istenség földi lakóhelye a templom. A mezopotámiai templom beosztása ezért nagyjából azonos volt a ház beosztásával. A templomot udvar vette körül, ahol különféle áldozatokhoz szükséges oltárok álltak. Minden templomhoz egy lépcsőzetes, általában hétszintes toronytemplom, a zikkurát tartozott. Ennek tetején lakott az istenség, ez volt a végső beavatás, az isteni tudás megszerzésének, a kozmikus eggyé válásnak a színtere.

Ezotéria magazin hírek
Az új kínai holdújévhez új szerelmi horoszkóp, mely utat mutat 2014-ben párkapcsolatodban
Az új kínai holdújévhez új szerelmi... Még pár óra és elkezdődik a Ló éve. A kínai holdújév alkalmával szerelmi horoszkópot állítottunk össze, melynek időzítése nem is lehetne aktuálisabb. Sokan ismerik és hisznek a kínai horoszkópokban, melyek még a kételkedőknek is nyújtanak sok-sok értékes, megfontolandó útmutatást párkapcsolatukhoz. Patkány: A Patkány típus ebben az évben több kalandot tudhat...
Angyal tanfolyam története 2013 március 15
Angyal tanfolyam története 2013 március 15 A leírt történettel szeretném bemutatni, hogy aminek létre kell jönnie, az milyen...
A Dalai láma Prágában: az imádság nagyon fontos dolog, de a világ számára a tettek fontosabbak
A Dalai láma Prágában: az imádság... A dalai láma szerint a 20. század a vérontás és az erőszak százada volt. Az új...
A Biblia és a mitológia

A Biblia és a mitológia

A legtöbben tudjátok rólam, hogy imádom a mitológiát. Hősök, szörnyek, istenek, kalandok, varázslatok. Mi másra vágyhatna egy élénk fantáziával rendelkező fiatal? Régen anyámék pár meséskönyvvel kisgyerekként, illetve az "Egyiptomi mitológia" című könyvvel megajándékoztak karácsonyra, amit aztán véletlenül megvett Kaland-Játék-Kockázat sorozat lapozgatós könyvei követtek 7-8 éves koromban, így aztán a Titán világát a későbbi keresztelés után a Biblia követte. Közben a gimnáziumban egyenes út vezetett a szerepjátékok világába, ahol sikerült a képzeletem segítségével más világokba kalandozni, aminek aztán a szerepét a kedvenc és azóta is virágzó csillagkapu világa folytatott. Ám úgy tűnik, hogy régen, a tévék és internet nélkül élő emberek is megtalálták a szórakozás ezen módját, hiszen meg kellett magyarázniuk a körülöttük zajló természeti eseményeket. Így született az emberiség kultúrájának bölcsője, a mitológia. Mindig is imádtam az egyiptomi, a görög és a skandináv mitológia szereplőit. Az érdeklődésem ékes bizonyítéka itt található, amelyet azóta számos weboldalon láttam már viszont.

A Biblia és a mitológia II.

A Biblia és a mitológia II.

Igaz, hogy a mítoszok közül néhány csak kitalált, de mások viszont tényeken alapulnak. Vegyük például azokat a világszerte megtalálható mítoszokat és legendákat, amelyeknek eredete a világméretű Vízözönre vezethető vissza, ami valóban megtörtént, s amiről a Biblia is beszámol. Az egyik ok, amiért érdemes behatóan tanulmányozni a mítoszokat az, hogy olyan hitnézeteknek és szertartásoknak az alapját képezik, amelyek még ma is megtalálhatók a vallásokban. A halhatatlan lélekbe vetett hitet például nyomon követhetjük az ősi asszír-babiloni mítoszoktól az egyiptomi, a görög és a római mitológián keresztül egészen a kereszténységig, ahol is a teológia egyik alaptanításává vált. A mítoszok arról tanúskodnak, hogy az ősi időkben az emberek isteneket kerestek és az élet értelmét kutatták. Ha közelebbről megvizsgáljuk a mítoszokat, megállapíthatjuk, hogy bizonyos dolgok mint közös szálak, mindig visszatérnek: a teremtés, a Vízözön, a hamis istenek és félistenek, a lélek halhatatlansága és a napimádat. Teremtésmítoszok Nagyon sok teremtésmítosz létezik, de mindegyikből hiányzik a bibliai teremtésbeszámoló egyszerű logikája (1Mózes 1, 2 fejezet).

Hirdetés
A csodaszarvas - Nimród, Hunor és Magor apja

A csodaszarvas - Nimród, Hunor és Magor apja

Hol volt, hol nem volt, messze keleten volt, volt egy híres, hatalmas fejedelem. Tudom, hallottátok hírét, nevét: Nimród volt a neve. Ennek előtte sok ezer esztendővel élt ez a Nimród, de híre fennmaradt. Mert Nimród volt az apja Hunornak és Magyarnak, annak a két dali szép vitéznek, akiknek maradvái* a hunok és magyarok. Tudjátok-e, miről volt híres Nimród fejedelem? Arról, hogy abban az időben, de még azelőtt is, de még azután is, nem volt emberfia, aki úgy értse s úgy szeresse a vadászatot, mint ő. Így hallottam én a nagyapámtól, a nagyapám is a nagyapjától. Reggel, ha fölkelt, s eligazgatta országának mindenféle dolgát, nyakába vetette a nyilát, fölkapott a paripájára, vágtatott, mint a sebes szél, még annál is sebesebben, hegyeken-völgyeken, árkon-bokron keresztül, s lóhátról lőtte le a repülő madarat. Amely madárra ő ráfogta a nyilát, nem énekelt, nem röpült az többé. Nimród egymagában szeretett vadászni, de amint a fiai egy kicsit fölcseperedtek, vitte ezeket is magával. Különösen a két idősebb: Hunor és Magyar mindég ott nyargaltak az oldalán, s próbálgatták ők is röptében lelőni a madarakat.

A germán népek hagyományai és mítoszai vándorlásaik...

A germán népek hagyományai és mítoszai vándorlásaik...

A germán népek hagyományai és mítoszai vándorlásaik alatt gyarapodtak, magukba olvasztva a görög, római (és ezáltal a hellenisztikus) hitvilág egyes elemeit. Szokásaik ma is élnek a germán nyelveket beszélő országokban. A szájhagyomány útján terjedő legendákat két mű foglalja össze: a verses és a prózai Edda. Az előbbi eredete nem ismert, másolások révén maradt fent. A prózai Edda a XIII. században keletkezett; írója Snorri Sturluson (1179-1241), híres költő, tudós és államférfi. E két mű kiegészíti egymást, helyreállítható belőlük az északi germánok mondavilága. A későbbiek során több különböző feldolgozás is született a legendák egyes részeiből, mint az Arthur- és Nibelung-mondakör. A kezdeti semmiben, amikor a világ még csak egy hatalmas szakadékból állt (Ginnungagap), alakult ki a jég és köd (Niflheim), valamint a tűz (Muspell) országa. Niflheimben keletkezett Ymir, az óriás, valamint Audumbla, a hatalmas tehén. Ymir alvás közben izzadni kezdett és hónaljából egy nő és egy férfi bújt elő, akik később gonosz óriásokat nemzettek. Később egy Bor nevű óriás unokájaként született meg Odin. Ő és testvérei megölték Ymirt, mert dühösek voltak rá az óriások elszaporodása miatt...

A Hévízi-tó legendái

A Hévízi-tó legendái

Magyarország egyik büszkesége, a Hévízi-tó, mely Európa legnagyobb melegvizes, gyógyító erejű tava. A több mint 4 ha-os tavat egy 50 ha-os véderdő veszi körül, ahol már egy séta is gyógyító hatású lehet. A Hévízi-tó keletkezéséről és gyógyító erejéről több legenda is kering.

A Kalevala születése

A Kalevala születése

Talán Elias Lönnrot volt a legtitokzatosabb a 19. század nagy alakjai közül: magánemberként szerényen, egyszerűen, csaknem alázatosan élt, úgy viselkedett és öltözködött, mint a legközönségesebb paraszt, ám intellektuálisan kora műveltségének csúcsán állt. Hihetetlen mennyiségű munkát végzett el, és több tudomány terén is kitűnt. A Kalevala és a Kanteletar publikálójaként olyannyira munkája árnyékában maradt, hogy sokáig mindkét művét eredeti, hamisítatlan népköltészeti alkotásnak hitték, noha a kérdés korántsem volt ilyen egyszerű. Lönnrot személyiségének kettősségeit és a róla elterjedt, szerepváltási hajlamairól árulkodó anekdotákat vizsgálva Rafael Koskimies irodalomtörténész arra az eredményre jutott,hogy e mögött a viselkedés mögött erős öntudat rejtőzik:Lönnrot tisztában volt saját értékeivel, de mindenekelőtt munkája hatalmas jelentőségével, csak mindezt titokban akarta tartani. Elias Lönnrot (1802-1884) népköltészeti alkotások gyűjtője és a Kalevala összeállítója volt. Ez már önmagában is elegendő lenne egy életműhöz, de Lönnrot emellett orvos, nyelvész, egyetemi tanár és népművelő is volt.

Hirdetés
A kereszt mint életfa

A kereszt mint életfa

A szepességi Zsegra középkori templomában csodálatos falképek láthatók.2 A közel hétszáz esztendeig későbbi átfestések rétegei alatt rejtőző -és így általuk szerencsésen megőrzött- képek több szempontból is különleges alkotások. Elsősorban persze azért, mert egyátalán megmaradtak, hiszen a XVI. század első feléből nagyon kevés festett falkép ismeretes, másrészt pedig a szokásostól eltérő ábrázolásmód miatt is. A Jézus életének állomásait bemutató képek teli-tele vannak szimbólumokkal, allegórikus alakokkal, sokkalta mélyebb -pontosabban magasabb- értelmet adva az ábrázolt jeleneteknek, mint azt első látásra gondolnánk. Közülük is a megfeszített Krisztus képét tartom a legizgalmasabbnak, s a továbbiakban az ezzel kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani az olvasóval. A nagyjából négyzet alakú, széles szalaggal keretezett, vörösesbarna hátterű kép leghangsúlyosabb eleme a középen -nincs jobb szó rá- tornyosuló keresztfa, amely mint valamiféle középtengely szinte kettészeli a képet. Nemcsak mérete, hanem formája és rendeltetése is figyelemre méltó. Szembetűnő, hogy Krisztus egy stilizált, de valóságos fán függ, s rövid magyarázat után az is belátható, hogy e fa sokkal inkább...

a Mag népe

a Mag népe

"A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkben alakult ki, amikor a legtöbb most élő európai nyelv nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok hajlékonyságával... a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek... Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke... A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömböket. Miként szállították el, vagy emelték föl a templom tetejét. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény." (Sir John Bowing 1830 - angol utazó és irodalmár) "Hogy repüljünk kicsi gazdám? Úgy, mint a Szélvész, mint a Villám, vagy úgy, mint a Gondolat?"

A maja civilizáció

A maja civilizáció

A maja szülőföld 5 országon terül el: Mexico, Guatemala, Honduras, El Salvador, Belize. Minden arra utal, hogy időszámítás előtt 2600 körül vándoroltak Észak-Amerikából erre a területre, ahol mezőgazdasági életmódot kezdtek folytatni. Falvakba tömörülve éltek. A maja kultúra fejlődése elsőként az i.e. 1600 körüli Olmék civilizáció virágzásához kapcsolódik. Civilizációjuk fénykorára (200-900 környékére) az egész térséget meghódították, ami nagyjából 311000 négyzetkilométernyi területet jelent közép és dél-Amerikában. Három fő részen telepedtek le. Elsőként a trópusi esőerdőkben, észak-nyugat Hondurastól Guatemalán át Belizéig és Ciapasig terjedő alföldeken. Itt fejlődött ki a maja központi kultúra. Guatemala felföldjén és a Csendes-Óceán partvidékén. Itt az azték kultúra behatásai módosították a központi maja kultúrát. Észak-Yucatán félszigeten (Labua, Chichen, Itzá és Uxmal): A klasszikus maja kor után, ahogy az alföldi nagy városok összeomlottak, nagyon sokan vándoroltak erre a vidékre, és itt virágzott még évszázadokig a kultúra, amíg a harcias Toltékok be nem törtek, és végképp el nem söpörték őket. Folyóik nagy jelentősséggel bírtak.

A maja naptár

A maja naptár

Végleges formájának kialakulását körülbelül ie. első századra tehető, és az Olmék civilizációval hozható kapcsolatba. Rendkívüli pontosságú, egy tízezred nappal pontosabb, mint a ma, általunk használt naptár. A mezoamerikai kalendáriumok - így a maja is -, a legbonyolultabbak közé tartozik, rendszerük rendkívül összetett. A maják 20 napos hónapokat használtak, és két évkörük volt: 1. Tzolkin (Szent Kör) Ez az év 260 napból áll, és két kisebb körből épül föl. Az 1-13 számokkal jelölt napok kapcsolódnak a 20 különböző napnévvel. A napok megnevezésüket az őket alakító istenekről kapták, akik végigkísérik az időt az égen. A 260 napos tzolkinban az idő nem egy vonal mentén halad, hanem körkörös ismétlődéssel, spirálszerűen. A 13-as és 20-as napmegjelölések (számok, nevek) ismétlődnek megszakítás nélkül, a következő képpen: 1 Imix, 2 Ik, 3 Akbal... 13 Ben, 1 Ix, 2 Men, 3 Cib... Így az Imix maga 8 különböző napot jelöl egy év alatt, az év utolsó napja pedig pont 13 Ahau, ami mindkét körnek külön is az utolsó napja. Ez a naptár jelölt fontos történéseket az emberek és az istenek életében egyaránt. Használták emberek elnevezésére, jövendölésre, illetve meghatározni a megfelelő dátumokat...

A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia

A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia

A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia. A sumer istenek a görögökhöz hasonlóan antropomorfak, emberekhez hasonló alakúak és tulajdonságúak, akik mintegy királyként az embereket alattvalóiknak tekintik. A pantheonba néhány korai uralkodó is belépett halála után (Tammúz). Hasonlóképpen a szomszédos nomád népek mezopotámiai hódítását is is az illető nép istenének a mezopotámiai pantheonba való beházasodásával írták le (Marduk). Az egyes istenek szerepe városának felemelkedésével erősen megnőhetett (Marduk, Assur). Az istenek tetteit az agyagtáblára írt sumer és akkád eposzok örökítették meg. A mezopotámiaiak hite szerint kezdetben csak két teremtmény létezett, amelyek élőlények és elemek voltak egyszerre. Egyikük Apszú, az édesvíz, másikuk Tiámat a tenger. Kettőjük egyesüléséből született az összes többi isten.

A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt

A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt

"A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: ,Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják...'" Karácsonykor "a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak..." A középkori inkvizíciót nem kell különösebben bemutatnunk, hisz mindenki hallott róla. A Magyar Királyságban a domonkosok feladata volt ennek a munkának az elvégzése, akik jegyzőkönyveket készítettek, s így számos máskülönben végleg elveszett részletet ismerhetünk meg belőlük. Karácsony - németül Weihnachten, oroszul Rozsdesztvo (születésnap: dies natalis Christi: dies nativitatis Christi, festum incarnationes Christi, latinul); bolgárul is Rozsdesztvo Xrisztovo, angolul Christmas, franciául Noel, spanyolul Navidad, Nochebuena, újgörögül ta Hrisztujena; de mi az értelme, az eredete a magyar szónak ? (S a román craciunnak is ? Ezt román nyelvészek a latin »creatione«- teremtés: »szülés« értelméből származtatják.) Persze, természetesen, szótárunk, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára -, az, amelyiket Gellért Sándor mindég csak második Mohácsként emlegetett...

A sámánisztikus világkép alapszimbólumai

A sámánisztikus világkép alapszimbólumai

Története, eredete A sámánizmus gyökerei a 100.000 évvel ezelőtti időkre nyúlnak vissza.Őshazája Belső-Ázsia. A sámánizmus formái fellelhetők Délkelet-Ázsiában,Kínában, Tibetben, Japánban, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliábanés Indonéziában egyaránt. Gyökerei azon szibériai törzsekhez nyúlnak vissza, melyeket a magyarralnyelvrokonoknak tartanak. A magyar nép hitvilága, vallási rendszere akeresztyénség átvétele előtt a sámánizmus volt. Felidézhetjük SzabóMagda: Az a szép fényes nap című drámáját, Géza fejedelem és a sámán"kapcsolatát". A magyaroknál a sámán táltosként vált ismertté. A pogány magyarsághitvilága a keresztyénség felvétele után fokozatosan pusztult, asámánisztikus világképbe való hit megszűntével ez a hitvilágalkotóelemeire bomlott, és ezek az alkotóelemek mesemotívumok,rituális énekek, hiedelmek formájában éltek, élnek tovább. Eliade vallástörténész a sámánizmust archetípusnak tartja, amelylátszólag időtlen minőség. A sámán szó az evenki nyelvből származik. Az even, evenki kétszibériai vadász- és rénszarvastenyésztő csoport, akiket régebbenáltalában a tunguz néven ismertek. A sámán szó jelentése: "az ember,aki tud".

A Szent Grál legendája ma is él

A Szent Grál legendája ma is él

A Szent Grál, azaz a Sangreal legendája több mint nyolcszáz éves, mégis a mai napig megragadja a képzeletet, és megsajdítja a szívet. Manapság könyvek és filmek dolgozzák fel ezt a mondakört, amelynek témái mélyen beleivódtak a tömegkultúrába. Miért is olyan varázslatos ez a történet? A Grál-legendát vizsgálva az első, ami szemünkbe tűnik, hogy nem egyetlen történetről van szó, hanem többről, meglehetősen sok változattal. Könyvünkben két mesét mondunk el. Az első hivatalosan is elismert Grál-történetet Chrétien de Troyes írta Le Conte del Graal (A Grál meséje) címen a 12. században. Körülbelül harminc év múltán szerzők egy csoportja - sok tudós szerint cisztercita szerzetesek voltak - összegyűjtött és átdolgozott több Grál-történetet. Ennek az anyagnak egy részét fordította angolra és alakította át később Sir Thomas Malory, s jelentette meg Le Mort d'Arthur (Arthur halála) címen. A mese további változatait is ismerjük. Wolfram von Eschenbach bajor lovag műve az alapja Wagner Parsifal című operájának, s Alfred Lord Tennyson ugyancsak megírta a maga változatát.

Tuti menü