Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mezoamerika képes leírás - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu
részletek »

Mezoamerika - Mitológia - mesék, mondák, legendák.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: mitologia.tlap.hu » Mezoamerika
Keresés
Találatok száma - 3 db
 Tolték, maja, kicse és azték istenek

Tolték, maja, kicse és azték istenek

Mezo-Amerikában a 7. században megjelennek a toltékok. A Mexikóiak története rajzaik alapján című ismeretlen szerző által a 16. században írott spanyol krónika nyelvű krónika szerint a toltékok főistene Tonakatekuhtli és felesége Tonakasziuatl. Volt nekik négy fiúk: a vörös Teszkatlipoka, a fekete Teszkatlipoka, Kecalkoatl ás Vicilopocstli. E négy fiút a négy égtájjal - kelettel, északkal, nyugattal és déllel - azonosították. A mítoszok szerint Kecalkoatl és Teszkatlipoka lehozta az égből Tlaltekutli földistennőt, aki "minden ízében telis-tele volt fejekkel és szájakkal, s úgy harapott velük, mint egy vadállat és mielőtt ők alászálltak volna, már volt víz, amelyet nem tudni ki teremtett" (A. Teve : Mexikó története). Az istennőből földet, hajából fákat, virágokat és füvet, szeméből kutakat, forrásokat, barlangokat, szájából folyókat és nagy barlangokat, orrából völgyeket, vállából hegyeket csináltak. A föld teremtése után 600 évvel megteremtették a tüzet és a Napnak a felét, azután Kecalkoatl és Vicilopocstli isten rendeletére emberpárt teremtettek. A férfinak megparancsolták, hogy szántson, az asszonynak, hogy fonjon és szőjön.

A maja naptár

A maja naptár

Végleges formájának kialakulását körülbelül ie. első századra tehető, és az Olmék civilizációval hozható kapcsolatba. Rendkívüli pontosságú, egy tízezred nappal pontosabb, mint a ma, általunk használt naptár. A mezoamerikai kalendáriumok - így a maja is -, a legbonyolultabbak közé tartozik, rendszerük rendkívül összetett. A maják 20 napos hónapokat használtak, és két évkörük volt: 1. Tzolkin (Szent Kör) Ez az év 260 napból áll, és két kisebb körből épül föl. Az 1-13 számokkal jelölt napok kapcsolódnak a 20 különböző napnévvel. A napok megnevezésüket az őket alakító istenekről kapták, akik végigkísérik az időt az égen. A 260 napos tzolkinban az idő nem egy vonal mentén halad, hanem körkörös ismétlődéssel, spirálszerűen. A 13-as és 20-as napmegjelölések (számok, nevek) ismétlődnek megszakítás nélkül, a következő képpen: 1 Imix, 2 Ik, 3 Akbal... 13 Ben, 1 Ix, 2 Men, 3 Cib... Így az Imix maga 8 különböző napot jelöl egy év alatt, az év utolsó napja pedig pont 13 Ahau, ami mindkét körnek külön is az utolsó napja. Ez a naptár jelölt fontos történéseket az emberek és az istenek életében egyaránt. Használták emberek elnevezésére, jövendölésre, illetve meghatározni a megfelelő dátumokat...

Nemzeti Antropológiai múzeum, Mexikóváros

Nemzeti Antropológiai múzeum, Mexikóváros

Labdajátékos ábrázolás-Tepantitla falfestményekből, Teotihuacan A játékos beszédének ábrázolása Babaarc Figura, Akrobata, Tlatilco, Közép-Mexikó. Preclassic Periódus. Tlatilco, Közép-Mexikó. I.e.1500-500 Maya Kultúra Mexikó, Égi Mennyei Istenség Mexikóváros, Maja Kultúra Kezében életmag és Tejút szimbólum?! Kerámiák, Atlante Ehecatl, A Szelek Istene, Közép-Mexikó Mexikóváros, Gulf Coast Kultúra, Isla de los Sacrificios, Veracruz,Mexikó Az Élet Virága. Sejtosztódás (mitózis), Bolygómozgások, A Teremtés geometriája A platonikus testek szerkesztésének 2 dimenziós alapját jelentő ábrázolás

Tuti menü